Írj elbeszélő fogalmazást leíró részlettel!!!! a következő szavak, kifejezések felhasználásával!
5 kívánság, kifacsart seprűnyél, mélytengeri pocsolya, piros színű felhő széle, keringőzik, próbát tesz, kattogva alámerül. A fogalmazás terjedelme MINIMUM egy írott oldal, vagy egy fél A/4-es oldal legyen gépelve.
Figyelj a tanultakra!

Dobos Jonatán fogalmazása: 
A mélytengeri pocsolya

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy tenger. Az alján volt egy pocsolya, amit úgy neveztek, hogy mélytengeri állóvíz.

Abban a pocsolyában élt egy kis hal, amely képes volt arra, hogy 5 kívánságot teljesítsen. Egyszer Mátyás király segítséget kért tőle, mert egy éven át nem esett eső. A kis hal meghallotta a király sóhajtozását és azonnal teljesítette a kérését. Másnap reggel Mátyás kinézett az ablakán, hát uram fia, úgy esett az eső, mintha dézsából öntötték volna. A piros színű felhő széle keringőzött össze-vissza, aztán megszólalt: ha azt akarod, hogy itt legyek, azt kell mondanod, hogy: csodafelhő gyere ide! Aztán nyomban el is tűnt.

A király aztán egy próbát tett, hogy működik e a dolog. Amint elmondta a titkos mondatot, egy szempillantás alatt ott is termett a felhő. egint jól megöntözte a növényeket. Ezek a virágok, bokrok nem akármilyenek voltak ám. Gyönyörű mesebeli színekben pompáztak. Különböző árnyalatai jelentek meg a pirosnak, sárgának, lilának, rózsaszínnek, zöldnek, kéknek, bordónak és a narancssárgának. Nagyon szép látvány volt az, ahogy a ragyogó napsugár megvilágította a növényzetet és felszárította az esőcseppeket róluk. A mélytengeri állóvíz mellett egy fa úgy kidőlt, hogy egy arra járó vándornak egy kifacsart seprűnyéllel kellett kitámasztania.

A hal nagyon örült magában annak, hogy segíteni tudott a király baján. Végül a tenger vízszintje is megemelkedett és így a nagy cápák, delfinek jobban tudtak benne úszkálni. A kis hal boldogan, megelégedetten és kattogva merült a víz alá.

Kiss Kende fogalmazása: 

Joker angyala

1992. február 22-én sötét éjszaka volt. A 923-as cellában Joker nyugtalanul ült kemény fekhelye közepén térdein összekulcsolt
karokkal lefele nézve. Halkan nevetgélve gondolkozott. Új szökésének tervén járt az esze. A nagy feketeségből egyszer csak
feltűnt az ajtó előtt legádázabb ellensége, a Sötét lovag árnyéka. Hirtelen felkapta a fejét és eszébe jutott, hogy most ő miatta
van ezen a borzasztó helyen. A nagy haragjával nem bíró bohóc nekirontott fejjel a vastag fém ajtónak, ezáltal eszméletét
vesztette.
Főhősünk arra ébredt fel, hogy egy nagy fehérség közepén áll. Nézett jobbra, nézett balra, előre és hátra is, de nem volt
semmi körülötte. Hirtelen megjelent egy aranyfényű angyal a semmiből.
– Te ki vagy? Mi ez a hely? Tán megőrültem? Ja, az vagyok már! Ha-ha-ha!- nevetett Joker.
– Te most mit nevetsz? Én tudom, hogy nem vagy annyira őrült, mint amennyire hisznek az emberek.- válaszolt az angyal.
– Igazán? Tudod az igazságot? Akkor megmondhatnád, hogy mit keresek itt!
Az angyal elmagyarázta, hogyan került erre a fura helyre.
– Most a te elméd egyik üres részében vagyunk. Csak akkor juthatsz ki innen, ha az öt próbát megteszed. Minden próba végén
lehet egy kívánságod, de vannak szabályok. Nem kívánhatod, hogy az öt feladat legyen készen. Az utolsó kívánságod lehet az,
hogy kiszabadulj innen.
– De jó! Pfff… Börtönből börtönbe kerültem. – gondolta Joker.
– Vágjunk bele! Mi az első próba?
– Az lesz az első próba, hogy kifacsart seprűnyéllel bánj el Gotham egyik hírhedt bűnöző bandájával.
Joker hitetlenkedve nekiállt a furcsa feladatnak. Kettőt pislantott és ott termett a seprű a jobb kezébe. Még kettőt pislantott és
Gotham egyik koszos utcáján találta magát. Ez nem az a város volt, amit ismert és az angyal is figyelte egy ház tetején ülve.
Észre vette a vele szemben lévő bandát, majd gondolt egyet és nekirontott az embereknek a seprűvel. Fárasztó munkája után
sikerült legyőznie a banda összes tagját ezzel a furcsa eszközzel. Az angyal lerepült mellé a földre és azt mondta, hogy az első
próbát teljesítette és megkérdezte az első kívánságát. Joker azt kérte, hogy legyen vele a szerelme. Az angyalnak nem kellett
kétszer mondani, máris teljesítette azt. A következő próba az volt, hogy bébi bálnákat kellett mentenie a világ legmélyebb
pontjáról egy profi tengeralattjáróval, a Mariana- árokból. A bohóc máris nekilátott a munkának. A következő másodpercben már
a tengeralattjárón volt.
– Te jó szagú málnaszörp! Mi ez a mélytengeri pocsolya?
A berendezések zajától kattogva alámerültek, hogy elérjék a szerencsétlenül járt bálnákat. Egy kevés keresgélés után
megtalálták az állatokat és felhúzták őket az anyjukhoz. Így az akció sikeresen zárult. Joker már rögtön közölte is a második
kívánságát:
– Azt szeretném, hogy a kedvesemmel egy piros színű felhő szélén keringőzhessek az esküvőnkön!
– Kérésed számomra parancs! Tudod megláttam benned a jóságot, ezért csak egy feladatot kell még teljesítened.
– És mi lenne az?- kérdezte boldogan főhősünk.
– Ez csupán egy találós kérdés lesz. Négy lába van, asztal, de nem szék. Mi az?
Néhány perc gondolkodás után Joker felvidulva rávágta a választ.
– Ja, hát az asztal maga! Azt hittem nehezebb lesz.
Az angyal mosolyogva mondta ki, hogy az összes próba teljesítve lett és most már visszatérhet a valódi világba.
A következő, ami látott, a cellája fehér falai voltak.
– De jó újra itt lenni ezek a falak között! Azt hittem soha nem leszek újra magamnál! Ha-ha-ha!
Joker nevetésébe beleremegett az egész intézet.
Ezek után újra már csak a következő szökésén járt az esze.

Sas Ádám megoldása:

A szerencsés búvár

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy búvár. Az ő történetét fogom most elmesélni mindenkinek, aki kíváncsi rá.

Ez a búvár egy nagyon erős ember volt, aki jól bírta a nyomást. Nem úgy, mint a többi ember, mert az átlagos emberek a nyomástól úgy néznének ki, mint a kifacsart seprűnyél. Főhősünk magas, hosszú lábú férfi, akinek hupikék a szeme, fehér a bőrszíne és kopasz. Erős és sportos kinézetű férfi, aki rendkívül barátságos és kedves. Szereti az állatokat és van egy nagyon szép macskája.

Egyszer elhatározta, hogy lemerül a tengerben, mert hallotta a tv-ben, hogy ott van mélytengeri pocsolya. Ő ezt mindenképpen látni szerette volna. Gondolta próbát tesz, hogy találjon a mélyben egy dzsinnt. Fogta magát, felvette a búvárruháját és felszállt piros fehér színű közepes sebességű hajójára, hogy lemerüljön a mélytengeri pocsolyához. Amikor elérte a merülőhelyet, horgonyt vetett és kattogva alámerült.

A vízben úszkálva látta, hogy a tengeri halak színes forgataga keringőzik a szeme előtt, gyönyörű alakzatokat rajzolva, de ő csak merült, merült és merült egyre mélyebbre, amíg el nem érte a teljes sötétséget. Ott lent már nem érezte magát annyira jól, hiszen nem látott semmit, de csak arra gondolt, hogy el kell érnie a mélytengeri pocsolyát, hiszen ha sikerrel jár, akkor lesz egy saját dzsinnje.

Miközben merült egyre mélyebbre, felfigyelt arra, hogy a palackjából hamarosan kifogy az oxigén és nem lesz elegendő, hogy a felszínre érjen, ezért elindult felfelé. Útközben talált egy aranyhalat, aki sebesült volt, és azt mondta, hogyha meggyógyítja, akkor teljesíti öt kívánságát. Felvitte a hajóra és meggyógyította, cserében a hal betartotta a szavát. Az első kívánsága az volt, hogy piros színű felhő széléből ehessen. A második, hogy nagyon nagyon sok merülése lehessen a tengerben, a harmadik, hogy sokáig éljen, a negyedik, hogy egyszer megtalálja a mélytengeri pocsolyát, az ötödik pedig az, hogy ha eljut oda, akkor megtalálja a dzsinnt.

Hazament a hajójával a házához és utána elkezdte tervezgetni a következő merülését, amit lehet, hogy legközelebb elmesélek nektek.